Egy hónappal az első bérlő beköltözése előtt megszerezte a használatbavételi engedélyt a RoseVille. Az ATENOR által fejlesztett 15 500 négyzetméter bérbe adható területű épület idén júliusban kezdi meg működését.
Közzétette a KSH az idei év első negyedévére vonatkozó lakásépítési számait, ami alapján egyelőre beigazolódni látszanak az általunk korábban megkérdezett szakértők előrejelzései. 2023 I. negyedévében ugyanis 3613 új lakás épült, 20%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 4989 volt, 38%-kal kevesebb, mint 2022 azonos időszakában.
Ma reggel jöttek ki a KSH 2022 első három negyedévére vonatkozó lakásépítési számai, miszerint az idei év első 9 hónapjában 13 617 új lakás épült, 7,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint 2021 azonos időszakában. A számokhoz Koji László, az ÉVOSZ elnöke, Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője és Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is hozzátette szakmai kiegészítését.
Megkapta használatbavételi engedélyét a WING lakófejlesztésekre specializálódott ernyőmárkája, a LIVING fejlesztésében épülő Kassák Projekt második üteme. A Váci úti irodafolyosóhoz közeli fejlesztésben 263 lakás várja a beköltözőket.
2022 I. félévében 9133 új lakás épült, 6,8%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, de csak Budapestet nézve a visszaesés még ennél is drámaibb: 20%-kal kevesebb elkészült új lakóingatlan volt idén az első fél évben, mint 2021 ugyanezen időszakában. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.
Néhány napja számoltunk be a 2021-es építési engedélyek, valamint a megépített lakások számáról megyénként. Most pedig a KSH legfrissebb, 2022 első három hónapos számait is bemutatjuk: 2022 első negyedévében 4 528 új lakás épült, 26%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 8001 volt, 15%-kal több, mint 2021 azonos időszakában.
2021-ben 19 898 új lakás épült, 29%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33%-kal több, mint 2020-ban - derül ki a KSH legfrissebb felméréséből.
Megállíthatatlan volt idén a hazai újlakás-piac, ahol a használt lakásokkal szemben nyoma sem volt a járvány miatti megtorpanásnak, legalábbis az árak alakulását illetően. Természetesen több tényező is szerepet játszott ebben, a különböző állami támogatások mellett a kereslet továbbra is magas annak ellenére, hogy a kivitelezési költségek és a magas telekárak miatt a fejlesztők is egyre magasabb árcédulák mellett hirdetik újabb és újabb lakásaikat. De mi lesz akkor, ha kifutnak az állami támogatások, lejárnak a kedvezményekre vonatkozó határidők és a kivitelezésben is helyreállnak a problémák? Az alábbiakban ezt vizsgáltuk meg, bemutatva az elmúlt 30 év lakásépítési időszakainak legnagyobb hullámait.
A lakásépítések kapcsán legtöbbször a használatbavételi engedélyek számával foglalkozunk, azonban fontos indikátora a piacnak az is, hogy a kiadott építési engedélyekhez és bejelentésekhez képest mennyi azoknak a lakásoknak az aránya, ami ugyan megkapja az engedélyt, de végül mégsem készül el. A KSH számai alapján most ezeknek jártunk utána.
2021 első három negyedévében 12 642 új lakás épült, 1,7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH közleményéből. A csökkenő átadások száma a családi házakban mutatkozik meg a legjobban, itt 25%-os csökkenést láthatunk 2020 első három negyedévéhez képest. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma viszont megugrott tavalyhoz képest. Idén eddig 30%-kal több, összesen 22 430 engedélyt adtak ki az előző év azonos időszakához képest.
2021 első félévében 9795 új lakás épült, 13%-kal több, mint egy évvel korábban, ebből kiemelkedő Budapest, ahol háromszorosára nőtt ebben a negyedévben az átadott lakások száma. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15 274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből.
Megkapta a használatbavételi engedélyt a BudaPart CITY irodaház. A Property Market Kft. fejlesztésében megvalósuló épületbe az első bérlők már nyáron beköltözhetnek.
Kiadta a KSH az idei első negyedévre vonatkozó lakásépítési számait, melyből kiderül, hogy 2021 I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020. I. negyedévében.
Régóta tartó vita, hogy az évente átadott új lakások száma elegendő-e ahhoz, hogy hosszú távon biztosítva legyen a hazai lakásállomány megújulása. Mivel nincs két egyforma év a lakásépítések számában, ezért egy hosszabb időszakot, az elmúlt két évtizedet nézve mutatjuk be, hogy az adott év lakásépítési volumene mellett mennyi idő kellene a teljes állomány megújulásához.
Nem lehet kapacitásakadálya annak, hogy az ingatlanfejlesztő cégek az idei évben további 4000-4500 darabos lakásépítési aktivitása megvalósulhasson - derül ki az ÉVOSZ legújabb felméréséből. Az ÉVOSZ konjunktúrafelmérései mentén szokott a kapacitásváltozásra vonatkozóan alágazati mélységű adatokat adni, többek között a lakásépítési kapacitások területére is. Az érintett vállalkozásokkal való konzultációból kiindulva most, március elején az alábbi megállapításokat lehet tenni.
Közzétette a KSH a 2020-as évre vonatkozó lakásépítési számait, amiből megállapítható, hogy az átadott lakások száma 11 éves rekordot megdöntve 28 ezer fölé emelkedett, ami 34 százalékkal magasabb a 2019-es értékhez képest. A számok kapcsán a piaci szakértők is megszólaltak, a véleményeiket az alábbiakban foglaltuk össze.
Kérdéses, hogy megkaphatják-e a használatba vételi engedélyt azok az épületek, amelyeknek az építési engedélyét még a 2019. november 29. előtt érvényes elvárások alapján adták ki. Ezeknél a megújulóenergia-hányad még úgy érte el a minimálisan előírt 25 százalékos arányt, hogy abban 7 százalékig figyelembe lehetett venni a napsugárzásos hőmennyiséget, vagyis az épületet felmelegítő szoláris hőnyereséget - írja a Világgazdaság.
Többféle változással is számolni kell 2020. március 1-jétől az építésügyi redszerben. Egyrészt a a jegyzők helyett a kormányhivatalok látják el az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat, így az építési vagy használatbavételi engedélyezési eljárásokat nem az önkormányzatok, hanem a kormányhivatalok folytatják le. Másrészt a jogorvoslati eljárások is megváltoznak, az építésügyi és az építésfelügyeleti eljárásokban nem lesz lehetőség fellebbezésre, helyette közigazgatási peres eljárást lehet majd indítani - írja a vg.hu.